A szakszervezetek olyan egyesülések, melyeket a munkavállalók hoznak létre érdekeik védelmére. Céljuk, hogy minél jobb munkakörülményeket érjenek el a tagjaik számára elsősorban a bérek, a munkavégzés szabályai, illetve egyes szociális juttatások terén. Legfőbb módszerük a tárgyalás, de szükség esetén céljaik elérése érdekében olyan nyomásgyakorló eszközökhöz nyúlnak, mint a sztrájk vagy a tüntetés.

A szakszervezetek többféle módon szerveződhetnek. Vannak olyanok, amelyek egy-egy vállalat dolgozóit fogják össze (vállalati szakszervezetek), más szakszervezetek egy-egy szakma dolgozóinak érdekeit képviselik attól függetlenül, hogy melyik cégnél vannak állásban (szakmai szakszervezetek), és léteznek olyanok is, amelyek egy egész ágazat dolgozóit fogják össze, így több szakmát is képviselnek, és tagjaik különböző vállalatoknál dolgoznak (ágazati szakszervezetek). Ezek a leggyakoribb típusok, de létrejöhetnek szakszervezetek nemzetiségi vagy vallási alapon is, és sok olyan szakszervezet van, amelyik munkanélkülieket és nyugdíjasokat is tagjai közé fogad. A szakszervezetek konföderációkat is alkothatnak annak érdekében, hogy nagyobb horderejű, törvényhozási vagy egyéb politikai kérdésekben is hatékonyan tudják képviselni tagjaik érdekeit.

Azért jó, ha szakszervezeti tag vagy, mert akkor nem állsz egyedül a munkaadóddal szemben. Ha van kollektív szerződés, abban a munkavégzés legfontosabb feltételei rögzítve vannak, mégpedig olyan módon, hogy a munkavállalók érdekei is érvényesüljenek. Így ez már eleve előnyösebb helyzetet jelent egy olyan céghez képest, ahol mindenkinek egyénileg kell kiharcolnia az előnyösebb feltételeket. De a szakszervezet segít a különböző vitás kérdések rendezésében is, szükség esetén jogsegélyt nyújt, akár a jogi képviseletedet is ellátja egy bírósági eljárás során.

A szakszervezetek demokratikusan működő, autonóm szervezetek, így ha nemcsak a saját érdekedben szeretnél fellépni, hanem aktívan tennél a tágabb szakmai közösségedért is, lépj be egy szakszervezetbe, alakíts helyi csoportot, indulj választmányi tagságért. Olyan, ma már természetesnek tűnő dolgok, mint a negyven órás munkahét vagy a fizetett betegszabadság a szakszervezeti mozgalomnak köszönhetik létüket, de mai is bőven akad tennivaló a munka világában.

A szakszervezetek olyan egyesülések, melyeket a munkavállalók hoznak létre érdekeik védelmére. Céljuk, hogy minél jobb munkakörülményeket érjenek el a tagjaik számára elsősorban a bérek, a munkavégzés szabályai, illetve egyes szociális juttatások terén. Legfőbb módszerük a tárgyalás, de szükség esetén céljaik elérése érdekében olyan nyomásgyakorló eszközökhöz nyúlnak, mint a sztrájk vagy a tüntetés.

A szakszervezetek többféle módon szerveződhetnek. Vannak olyanok, amelyek egy-egy vállalat dolgozóit fogják össze (vállalati szakszervezetek), más szakszervezetek egy-egy szakma dolgozóinak érdekeit képviselik attól függetlenül, hogy melyik cégnél vannak állásban (szakmai szakszervezetek), és léteznek olyanok is, amelyek egy egész ágazat dolgozóit fogják össze, így több szakmát is képviselnek, és tagjaik különböző vállalatoknál dolgoznak (ágazati szakszervezetek). Ezek a leggyakoribb típusok, de létrejöhetnek szakszervezetek nemzetiségi vagy vallási alapon is, és sok olyan szakszervezet van, amelyik munkanélkülieket és nyugdíjasokat is tagjai közé fogad. A szakszervezetek konföderációkat is alkothatnak annak érdekében, hogy nagyobb horderejű, törvényhozási vagy egyéb politikai kérdésekben is hatékonyan tudják képviselni tagjaik érdekeit.

Azért jó, ha szakszervezeti tag vagy, mert akkor nem állsz egyedül a munkaadóddal szemben. Ha van kollektív szerződés, abban a munkavégzés legfontosabb feltételei rögzítve vannak, mégpedig olyan módon, hogy a munkavállalók érdekei is érvényesüljenek. Így ez már eleve előnyösebb helyzetet jelent egy olyan céghez képest, ahol mindenkinek egyénileg kell kiharcolnia az előnyösebb feltételeket. De a szakszervezet segít a különböző vitás kérdések rendezésében is, szükség esetén jogsegélyt nyújt, akár a jogi képviseletedet is ellátja egy bírósági eljárás során.

A szakszervezetek demokratikusan működő, autonóm szervezetek, így ha nemcsak a saját érdekedben szeretnél fellépni, hanem aktívan tennél a tágabb szakmai közösségedért is, lépj be egy szakszervezetbe, alakíts helyi csoportot, indulj választmányi tagságért. Olyan, ma már természetesnek tűnő dolgok, mint a negyven órás munkahét vagy a fizetett betegszabadság a szakszervezeti mozgalomnak köszönhetik létüket, de mai is bőven akad tennivaló a munka világában.